Kályha és fotel

Szeretem a fotelemet.
Szeretem, hogy a kályha mellett van.
Szeretem, ha a kályhában ropog a tűz.
(Köszi, Bonci, ezek szerint hatott a célzás..)

Nosztalgia - 1. rész

Úgy gondoljuk, tartozunk annyival a kedves blog-olvasóknak, hogy elmeséljük, hogy történt, hogy mi kutyák és cicák ilyen békében lakunk egy fedél alatt. Merthogy nálunk ez nem volt mindig ilyen magától értetődő...
Szóval az egész ott kezdődött, hogy a házat egy "házat fizet, macskát (is) kap" akció keretében vettük birtokba, mely akciót Emberünk kezdeményezett, és az igazság az, hogy Gazdasszony nagyon nem örült neki. Nem mintha bármi baja lett volna a Boncival (akit már egyébként ő nevezett el így: ismerjük a Kis Herceg történetét, igaz?), de amellett, hogy soha korábban nem volt közelebbi kapcsolata egy nyávogó négylábúval sem, tökéletesen ismert engem illetve macskavadász főtulajdonságomat. Kifejtsem? Na jóóóóó. Csak egy példát említek: Amikor a menhelyen meg kellett műteni, és elaltatva feküdtem a műtőasztalon, lógott belőlem az infúzió, egyszóval nem voltam valami jól, és az állatorvosok arra vetemedtek, hogy a mellettem lévő ágyra behoztak egy macskát....
Alig tudtak lefogni, mert majdnem leugrottam a műtőasztalról, hogy jól megkergethessem..
Na szóval, Gazdasszony félt attól, hogy hogy fog minket összeszoktatni. Ez a kép az első lépéseket illusztrálja, amikor még csak lestük egymást a Boncival. Rá se mertem nézni.

Valamit nem értek

Vannak dolgok, amiket nem értek. Azt hittem, csak azért, mert kilógtam a sorból, és majd ha én is herélt cica leszek, akkor majd mindent fogok érteni. De nem. Lehet, hogy a többiek sem értik, csak úgy csinálnak? Lehet, hogy megkérdezem tőlük. Mert most például azt nem értem, miért nem lehettünk tegnap mi is lent a kutyákkal, mert föl voltunk zárva, nem kaptunk párizsit sem, meg vacsizni is külön kellett. Gazdasszony azt mondta, azért, mert a Luca be van pöttyözve, hogy ne menjen bele a kullancs, és az ránk, cicákra veszélyes, és várni kell pár napot. Ez eddig rendben is van, DE
Mi az a bepöttyözve?

És mi az a kullancs?

Véééégre...

...én is "herélt" macska lettem!!!!
Ha ez azt jelenti, hogy én is ehetem a nagyobb bogyós kaját, ami eddig csak a Bonifácé volt, akkor megbocsátom ezt a délutánt. Konkrétan, hogy a doktornéni nem elég, hogy elaltatott, felvágta a hasam, és ivartalanított. Én ugyan nem tudom, ez mit jelent, csak annyit, hogy ez kellett ahhoz, hogy én is olyan finomat ehessek, mint a Bonifác. Köszi, Gazdasszony, hogy megbeszélted a doktornénivel, hogy én - bár lány vagyok, még- - is ehetem a fiúknak valót.
Mindenki megnyugtatására elmondom azért, hogy bár nem kaptam ébresztő injekciót (az meg mi?), az előzetes előrejelzésekhez képest sokkal hamarabb magamhoz tértem. Már ettem is egy kis párizsit. Azt minden nap kapunk. Akkor, amikor együtt vagyunk négyen. Betámadunk a konyhába, és akkor Gazdasszony nevet, és előveszi a párizsis bödönöket, és akkor kapunk párizsit. Még jó, hogy ez így maradt az ivartalanításom után is. Ez azért hiányzott volna.
Ez pedig az első kép, hogy ivartalanítva vagyok, a látszattal ellentétben nem a fenekem mosom, csak szeretek a bidében dekkolni. Meg a kádban. Ez a kettő.

Ideje lenne...

befűteni az új kályhába...
Most már nekem is jobban esik itthon mereszteni a seggem, mint az utcában csatangolni, haverezni.
De hogy nem vágjátok enyhe célzásom...

Egy kis statisztika - avagy Jin és Jang

világos bundások és sötét bundások aránya:                                     50%-50%

fiúk és lányok - avagy kan/dúrok és szukák/nőstények aránya:      50%-50%
cicák és kutyák aránya:                                                                50%-50%
összesen, avagy akik szeretik a kanapét:                                       100%

Jelentem,...

...jól vagyok!

- Végre nincs olyan meleg - azt azért nem bánom, hogy Emberem újraélesztette az őrlángot a kazánban

- Nemsokára indulok varratszedésreeeeee!!!!!!

Ez van

Most mit csináljak? Szeretem ezt a kis vakarcsot.
Még akkor is, ha mindenhova bepisil/bekakil (ja, nem Neked kell takarítani - a szerk.),
még ha akkor is, ha olyan kis hebrencs (naná, még csak fél éves - a szerk.)
még akkor is, ha kevesebb, mint tized akkora, mint én (ezért a leginkább, kedvesem - a szerk.)
és még akkor is, ha odakint úgy bezabál valamit (vagy valakit, bele se merek gondolni - a szerk.), hogy utána napokig nem eszik itthon semmit (pedig nem is a Te kajádat eszi - a szerk.).
Ez van...

Velünk mindig történik valami...

Merthogy most az, hogy nekifutottam valaminek, a jobb hátsó combomon lett két seb, az egyiket össze kellett varrni a doktornéninek, a másikat meg majd Embereimnek kell betadinozni, jujj, ezt nagyon utálják, hát még én hogy fogom.

De a legnagyobb baj nem is ez, hanem hogy házhozszállítást kellett kérni a doktornénitől, mert hiába az ébresztő injekció, engem az altatás nagyon ki tud ütni.. Ennyire:

Két-három órával a beavatkozás után most már azért jobban vagyok, konkrétan annyira, hogy megtanultam a tölcsérben is felszedni a labdát a földről.

Oszi

Vendégünk volt a hétvégén.
Úgy értem, nekünk. Négy lába volt neki.
- A réten nem is volt baj, volt terület, ami nem a mienk. Meg nem is az övé. Otthon viszont telepisilte a kertet. - Jajj, Zénó, ne pasiskodj már, komolyan mondom, ettől a pisi-mizériától megőrülök.
- Luca, Te ezt nem értheted. Nem is lett volna baj, ha megmutathattam volna neki, hogy én vagyok a főnök.
 -Persze, Zénó jóindulattal is hatszor akkora, mint Oszi, naná, hogy nem hagytuk - a szerk.
Egyébként meg kell hagyni, hogy Oszi nagyon kedves, nagyon aranyos kutya. Gyere máskor is!

Világnapunk

Ma van az Állatok Világnapja.

De ne csak ma; az év minden egyes napján szeressetek minket, Emberek.

Törődjetek velünk, és legjobb lelkiismeretetek szerint cselekedjetek, akkor is, ha rólunk van szó, hiszen mi, háziállatok, annyira megbízunk Bennetek - még akkor is, ha nem mindig értjük, mit miért tesztek - , hogy a hosszú hosszú évek során maximálisan kiszolgáltatottá tettük magunkat - Nektek...